Open Access

Mit jelent az Open Access?

Az "open access" fogalom a tudományos, illetve kutatási információkhoz és adatokhoz való korlátok nélküli, nyílt hozzáférést jelenti. A Budapest Open Access Kezdeményezés meghatározásában: „Nyílt hozzáférésen azt értjük, hogy mindenki számára ingyenesen olvashatók, letölthetők, lemásolhatók, kinyomtathatók, terjeszthetők ezek a cikkek, bennük keresés végezhető, a cikkek teljes szövegéhez csatolások fűzhetők, keresőmotorral indexelhetők, adat formájában valamely szoftverrel kezelhetők, vagy egyéb törvényes célra felhasználhatók pénzügyi, jogi vagy műszaki korlátozás nélkül, kivéve azokat a korlátozásokat, amelyek egyébként az internethez való hozzáférés velejárói.”

 

Az Open Access előnyei

• Gyorsan, ingyenesen lehet hozzáférni az információkhoz
• A dokumentumok láthatósága és a rájuk való hivatkozások száma megnövekszik
• A keresőrendszerek a találati listában előnyös helyen, releváns találatként szerepeltetik a nyílt hozzáférésű dokumentumokat
• Elősegíti a nemzetközi és interdiszciplináris együttműködést
• A kutatási eredmények gyors értékelése fellendíti a kutatás hatékonyságát
• Tudatosítja a szerzőkben, milyen szerzői jogok illetik meg, és hogyan rendelkezzenek velük
• Gondoskodik a dokumentumok hosszú távú eléréséről

 

Open Access stratégiák

A nyílt hozzáférés két ajánlott módja: open access kiadók és folyóiratok, illetve szerzői archiválás. Az OA terminológia az OA kiadók általi nyílt hozzáférést arany, a szerzői archiválással elérhetővé tett módot zöld útnak vagy stratégiának nevezi.

 Az arany út

Az arany út a tudományos cikkek open access folyóiratokban történő első megjelenését jelenti. A publikációk a nyomtatott formában megjelenő szövegekhez hasonlóan először szakmai bírálaton esnek át (peer review).

Az open access publikációk finanszírozásához ugyanúgy szükség van forrásokra, mint a hagyományos publikációk esetén. A források viszont másképp oszlanak meg. Így például egyes open access kiadók publikációs költségeket számolnak fel, amelyeket vagy a szerző (author fee) vagy az intézet (institutional fees) fizet ki; a nyomtatás lehetőségét az open access kiadók általában kérésre történő formában (Print-on-Demand) kínáljak fel.

A Lundi Egyetem Directory of Open Access Journals (DOAJ) nevű folyóirat-regisztere ma (2013. október) közel 10 000 nyílt hozzáférésű folyóiratot tart számon. Számos nem open access kiadó (Springer, Elsevier, etc.) is kínál olyan konstrukciót, mellyel a szerzők (leginkább a kutatásfinanszírozó előírásának megfelelően) megválthatják cikkük nyílt online hozzáférését az egyébként előfizetéses folyóiratok esetében is. (http://www.sherpa.ac.uk/romeo/PaidOA.html )

A zöld út

A zöld út – szerzői archiválás (self-archiving) – az egyidejű vagy utólagos szövegarchiválást jelenti egy intézményi vagy egy diszciplináris open access dokumentumszerveren. Ez leginkább azon szövegek preprint (szakmai lektorálás előtti tudományos publikáció) és postprint (szakmai lektorálás utáni utolsó szerzői verzió) változataira vonatkozik, amelyek  lektorált, tudományos folyóiratokban kerülnek publikálásra, de más dokumentumtípusokat is érinthet pl. monográfiák, kutatási jelentések, konferenciakiadványok.

 

Három szerzői archiválási módot különböztetünk meg:

1. A szerzők tudományos publikációikat az intézmény interdiszciplináris dokumentumszerverére (intézményi repozitóriumba) töltik fel.
2. A publikációk feltöltése diszciplináris repozitóriumokban történik, ahol a repozitórium csak bizonyos szakterületekhez tartozó tudományos dokumentumokat tartalmaz, függetlenül attól, hogy a szerző mely intézményhez tartozik.
3. A tudományos dokumentumokat a szerző a saját vagy intézete honlapján teszi elérhetővé („Self-Posting”), de az így közzétett dokumentum kevésbé látható, mint a ráépített szolgáltatásokkal rendelkező intézményi és diszciplináris repozitóriumokban történő archiválás esetén.

 

A nyílt hozzáférés időtényezője

Az OA alapelve szerint az azonnali, teljes elérhetőség kívánatos; így a kutatási eredmények hasznosítása felgyorsul, mert a kutatótársadalom tagjai azonnal beépíthetik azokat aktuális kutatásaikba. A folyóiratok azonban ragaszkodhatnak ahhoz, hogy a cikkek csak bizonyos türelmi idő (embargó) után válhassanak nyilvánossá a repozitóriumokban. Ennek megfelelően a kutatásfinanszírozók is megengedik rendeleteikben, hogy a feltöltött publikációkat 6, 12 vagy 24 hónap után tegyük elérhetővé. Technikailag a repozitórium-szoftverek tudják kezelni a jelenséget, azaz beállítható, hogy a megjelenés megadott dátumához viszonyítva mikor váljon automatikusan nyílt elérésűvé a dokumentum.

Az open access repozitóriumok listája megtalálható az The Directory of Open Access Repositories (OpenDOAR), valamint a Registry of Open Access Repositories (ROAR) oldalakon.

 

A nyílt hozzáférés hazánkban

Magyarország sokáig nem, vagy csupán elméleti síkon kapcsolódott az open access mozgalomhoz. A Berlini nyilatkozat aláírói között ma már szerepel az OTKA, amely – az MTA-hoz hasonlóan - a kutatási támogatást is igyekszik az eredmények nyílt hozzáféréséhez kötni. A magyar egyetemek közül csak a CEU és a Debreceni Egyetem csatlakozott hivatalosan a Berlini nyilatkozathoz.

A DEENK kezdeményezésére és vezetésével jött létre a HUNOR (HUNgarian Open access Repositories) konzorcium az MTA Könyvtára és az egyetemi könyvtárak részvételével 2008-ban. A DEENK üzemelteti a nyílt hozzáférés magyar nyelvű információs portálját. A HUNOR keretében a DEENK elkészítette a SHERPA/RoMEO adatbázis magyar nyelvű fordítását, és folyamatosan küldünk tartalmakat az adatbázisba. Kialakítottuk a kapcsolatot a DOAJ szolgáltatás üzemeltetőivel is: kérdéses esetben közvetítve, értelmezéssel (magyar nyelvű folyóiratok esetén), új folyóiratok beajánlásával a regiszterbe.

A nyílt hozzáférés a Debreceni Egyetemen

Az EU a 7. Keretprogramban számos projektet finanszírozott a nyílt hozzáférés lehetőségeinek vizsgálata, kísérletezés, sőt a szükséges infrastruktúra kialakítása céljából. A DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtára meghívott partnerként vett részt a DRIVER és PEER projektekben. Résztvevőként a magyar open-access képviseletet látjuk el az OpenAIRE, OpenAIREplus Uniós projektekben, valamint a DART-Europe-ban és az UNESCO Global Open Access Portal-on.

Az Egyetemi Könyvtár 2006 óta építi Magyarország első, és eddig legnagyobb intézményi repozitóriumát a Debreceni Egyetem számára (DEA).

Az Egyetemi Kiadó (DUPress) keretében elindítottunk egy, az open access folyóiratok online kiadására szolgáló szolgáltatást (Métisz), melynek keretében jelenleg hét tudományos folyóirat jelenik meg.

A DEENK kialakította az egyetemi kutatók és tanszékek, intézetek, karok számára Tudóstér szolgáltatását, melyet mind tartalmilag (pl. nyílt hozzáférésű tartalom növelése), mind funkcióiban (angol nyelvű verzió, mobil-alkalmazás, stb.) továbbfejlesztésre javasol az Egyetem vezetése számára.

 

Tudnivalók szerzők számára

Forrásválogatás

Peter Suber: Open Access

Communication in Science: Pressures and Predators
http://www.sciencemag.org/site/special/scicomm/infographic.jpg

Irányelvek az open access tudományos publikációkhoz és open access tudományos adatokhoz a Horizon 2020 szabályozásai alapján

UNESCO Global Open Access Portal

OpenAIRE

 

Bővebb információ: http://www.open-access.hu

 

Letölthető előadás anyagok:

• Open Access: új dimenzió a tudományos kommunikációban