Jelenlegi hely

Hogyan írjunk szakdolgozatot?

iDEa Tehetség

iDEa Tudóstér

iDEalista

iDEa

Open Access

Mire való a szakdolgozat?

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató tanúsítja, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Tanulmányaira alapozva a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá - különösen a választott szakterületeken - önálló munka végzésére.

A gyűjtemények és könyvtárak kutatása nem pótolja a konzulensekkel folytatott megbeszéléseket, a dolgozat elkészítésének menetében történő tanácskérést, egyéb szakirodalmi források használatát stb. Alapkövetelmény a kutatott dolgozatok részeinek felhasználása esetén a pontos bibliográfiai forráshivatkozás!

A szakdolgozat egy olyan tükör, melynek segítségével a dolgozat írója felmérheti viszonyát a választott szakmájához. A munka készítése közben képet alkothat arról, hogy mennyire képes nyitottan szemlélni környezetét, és felelősséggel elvégezni egy olyan munkát, melyet Ő választott. A szakdolgozat a pályakezdő önéletrajzának egyik legfontosabb eleme.   Készítsünk magas színvonalú munkát, amelyben a fiatalságra jellemző kritikus szemlélettel és fantáziával bemutatunk, vizsgálunk, kitalálunk, avagy új szempontok szerint rendszerezünk valamit! Mindezt annak a figyelembevételével, hogy hiszünk abban, hogy az elvégzett munkánk valamely vállalat, szervezet stb. számára haszonnal jár. A szakdolgozat garancia és referencia lehet arra, hogy a hallgatók a végzés után hasonló jellegű, színvonalas elemző munkára képesek.

 

A téma

A szakdolgozat témáját egy probléma köré célszerű felépíteni, így a dolgozat készítésekor elsődleges céllá a probléma megoldása válik: ennek során a minél pontosabb kifejtést, az értelmezés megbízhatóságát, az arányok és a fontossági sorrend betartását, a lényeg kiemelését kell szem előtt tartani. A probléma felismerésének és megfogalmazásának, valamint megoldásának nem kell feltétlenül egybeesnie.

 

Négy alap szabály

  1. A téma feleljen meg a jelölt érdeklődési körének (kapcsolódjék addigi vizsgáihoz, olvasmányaihoz, politikai, kulturális vagy vallási nézeteihez);
  2. A felhasználandó források legyenek hozzáférhetők, vagyis ne okozzanak anyagi gondot a jelöltnek;
  3. A felhasználandó források legyenek kezelhetők, vagyis feleljenek meg a jelölt kulturális szintjének;
  4. A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének.

 

Hogyan válasszunk témát?

Tanszéke válogatja. Rendszerint meghatározott témákat és témaköröket ajánlanak, melyekből lehet választani. Ezekből érdemes ötletet meríteni és kitalálni valami testhezállót, ami saját egyéniségünknek és jövőbeli céljainknak megfelel. Sőt, itt is érdemes megjegyezni, hogy hasznos lehet már az alsóbb évfolyamokban figyelemmel kísérni a kiírásra kerülő témákat.

Itt már érdemes azon gondolkodni, hogy hol szeretnénk dolgozni a diploma után. Az is érdekes lehet, ha témakört választunk és ehhez a számunkra érdekes cégnél rögtön keresünk konzulenst. Ezek után jöhet a téma pontosítása, akár a külső konzulens ajánlásával. Általában a tanszékek által kiadott témáktól eltérni lehet, de csak engedéllyel.

Elengedhetetlen a probléma tágabb szakirodalmának feldolgozása. Ez az ismeret egyúttal támpontot ad a kutatásra, vagy továbbgondolásra érdemes területek kereséséhez. Ehhez a Gazdaságtan Tanszék tapasztalt oktatói segítséget adnak. Így elkerülhető, hogy vonzónak tűnő, de már kimerített, sokszor feldolgozott téma kerüljön kiválasztásra. Ha a téma körvonalazódott, a következőket célszerű végiggondolni a szakdolgozat szerzőjének.

a) Mennyi hasznosítható eredményt ígér a dolgozat?

b) Mennyire aktuális a téma?  (Az aktuális nem azonos a divatossal!)

c) Milyen a téma feldolgozottsági foka: van-e irodalma, hozzáférhető-e a szükséges anyag?

Szakdolgozat típusok

Elemző-értékelő ismertetés

Elemzéskor egy már megírt munka egyes állításainak magyarázatára és értelmezésére, a szerző gondolatainak interpretálására kerül sor. Színvonalat az ad, ha a hallgató nagyobb összefüggések részeként tárgyalja az adott problémákat és meg tudja jelölni a továbbra is nyitva maradt kérdéseket. Ha értékelésre is vállalkozik, újabb szempontokat kell figyelembe venni, mivel az értékelés nem csak egy állítás igaz vagy hamis voltának eldöntését, hanem minősítését is jelenti. Bonyolult kérdések nem fekete-fehér alapon vetődnek fel. A pozitív értékelés csak fenntartásokkal, a bírálat csak erények felmutatásával teljes.
 
Tényfelmérés

A tényfelmérés a társadalomtudományok nélkülözhetetlen formája. A közgazdaságtudományi szakirodalomban két fő fajtája lehet:

a) Gazdaságtörténeti és gazdaságpolitikai téma kutatása esetén dokumentumok és egyéb

források közlése, idézetekkel dúsított feldolgozás formájában.

b) Saját felmérés eredményeinek közzététele a módszerek, a vizsgálat szempontjainak

részletes ismertetésével.

Kiegészítés, tisztázás, bizonyítás

A leggyakoribb és a legszélesebb skálán mozgó tanulmány-forma, amely gondolatmenetével hozzátesz valamit a korábbi ismeretekhez, pl. új szempontok, összefüggések felvetése, régi ismeretek új megvilágításba helyezése, egy vitatott kérdés meggyőző lezárása, korábbi mű néhány ponton történő továbbfejlesztése révén. A vitairat és az ellenvélemény is hordozhat új észrevételeket.

 Rendszerezés

A rendszerező dolgozat jellemzője, hogy összegyűjti a különböző helyeken meglévő, egy bizonyos témakörre vonatkozó ismereteket, azokat kiegészíti a szerző saját kutatásainak eredményeivel, illetve mindezt meghatározott szempontok szerint újrarendezi-rendszerezi. Nem szabad megelégedni a téma exponálásával és kidolgozásával: jelezni kell azokat a dimenziókat, amelyekben a kérdés felvetődik. Utalni kell azokra a problémákra, amelyeknek részét képezi a feldolgozás. Leíró téma esetén a történeti háttér, elméleti vizsgálódásnál a fogalmi kiindulópontok felvázolása szükséges. Célszerű a befejezésben még egyszer tézisszerűen felsorolni a leglényegesebb megállapításokat.

Határidők

Rendívül fontos a határidők betartása. Saját dolgunk megkönnyítése és hitelességünk érdekében ezeket mindig tartsuk be.


1.  a témaválasztást igazoló szakdolgozati jelentkezési lap leadása,


2.  a hallgató által készített témavázlat és tartalomjegyzék benyújtása,


3.  a szakdolgozat benyújtása,


4.  bírálat beérkezése.

 

Témavázlat

A meghirdetett időpontig, általában maximum 2 oldal terjedelemben témavázlatot kell készíteni, amelyben világosan felvázolásra kerülnek a szakdolgozat súlyponti kérdései, a vizsgált probléma, valamint a probléma vizsgálatának tervezett lépései.

A témavázlat elkészítése kettős célt szolgál. Egyfelől ezzel lehet dokumentálni a munka során eddig megtett lépéseket. Másfelől, a témavázlat alapján még időben visszajelzést lehet kapni arról, hogy az elvárásoknak megfelelő irányba halad-e a munka.

 

Titkosítás

Számos esetben a szakdolgozatot titkosítani kell - általában a vállalat kérésére, ahol a dolgozat készült - mivel olyan témát dolgoz fel amely publikussága esetleges meglévő versenyelőnyöket csökkenthet. Minden esetben tisztázzuk ezt a konzulenssel és kérjünk formanyomtatványokat mind a vállalattól, mind az iskolától. Vegyük komolyan.

Szerencsés esetben a feldolgozott téma olyan újításokat is tartalmazhat, amely egyéb oltalom alá is eshet. Erről a szabadalmakkal kapcsolatos előírások rendelkeznek. Azonban ne felejtsük el ilyen esetekben tisztázni azt, hogy az elkészült munka, illetve annak végeredménye valójában kinek a tulajdona.”

 

A jó szakdolgozat könyvtárban születik

Milyen jellegű szakirodalmi anyagokat, könyveket keressünk a diplomamunka kidolgozásához?   Két félét: elsődleges és másodlagos forrástElsődleges forrásnak nevezzük azt a művet, amely bizonyos területtel, vagy egy problémával foglalkozik (tanulmány, értekezés, kutatás leírása), másodlagos forrásnak pedig az erről szóló bibliográfiákat, a szakirodalom listáját nevezzük.   De létezik más féle csoportosítás is:

  • A kézikönyv egy tématerületet összefoglaló mű.
  • A monográfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen.
  • A szakkatalógusok - ú.n. termékkatalógusok - részletesen tárgyalják egy-egy intézmény termékeit. Az
  • újdonságot jelentő termékek (pl. integrált áramkörök, mikroprocesszorok) katalógusai.
  • Konferencia kiadványok, hiszen a konferencián elhangzó előadások a lehető legkorszerűbb technológiai lépéseket igyekeznek a hallgatóság elé tárni.

 

A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexikonoknak, enciklopédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásoknak, évkönyveknek, jogszabály-gyűjteményeknek.  A könyvekkel, egyetemi jegyzetekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy érdemes figyelmesen áttekinteni azok irodalomjegyzékeit is, mert azok a témában vagy a témához közeli tárgykörökben jelenthetnek eligazítást, áttekintést a fellelhető szakirodalomban. Vagyis a szakkönyvek végén található név- és tárgymutató, és bibliográfiai felsorolás jól használható további irodalom keresésére.

Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni   a belföldi-, a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzést. Az MTA és az egyetemek könyvtáraiban tájékozódni lehet az akadémiai, doktori és kandidátusi értekezésekről.  Értékes szakfolyóiratokat, statisztikai könyveket egyetlen könyvtár sem kölcsönöz. Készségesen rendelkezésre állnak a reprográfiai szolgáltatások tekintetében.

 

Diplomamunkák, szakdolgozatok, diplomatervek

A legfontosabb szakirodalmi anyagaink a diplomamunka készítéséhez azok, amelyeket nem publikálnak széles körben; doktori, kandidátusi, PhD értekezések, a már elkészült disszertációk és habilitációs munkák, konferencia anyagok, nem publikált tanulmányok stb.

A már elkészült dolgozatok adhatják a legtöbb jó ötletet arra, hogyan tudjuk minél alaposabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni dolgozatunkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy diplomamunkák fellelhetők az intézmények tanszéki könyvtáraiban is.

A szakirodalom gyűjtés a könyvtáraknál a legelőnyösebb; meg kell jegyeznünk, hogy aki még nem tapasztalta, meg fog lepődni azon, hogy a könyvtárosok milyen lelkiismeretes, messzemenő önzetlen segítséget nyújtanak bárkinek, akinek problémája adódik a szükséges szakirodalom keresésében. A könyvtárakban számítógépes kölcsönzéshez igénybe lehet venni a nemzetközi hálózatokat is, amelyek sokszor ingyenesen állnak az érdeklődök rendelkezésére és várják az érdekes témakörök felvetését.

Katalógusok általában témakör, illetve szerző szerint készülnek. A nagy budapesti könyvtárakkal egyetemünk hallgatói bármikor felvehetik a kapcsolatot.

A szakirodalom-lánc követése azt jelenti, hogy elindul egy összefoglaló mű bibliográfiája, illetve hivatkozásai alapján és az ott hivatkozott művek bibliográfiái nyomán halad tovább. Témafigyelést, fordítást, referáló anyagokat, könyvtárközi kölcsönzés útján külföldről is lehet kérni.

 

Elsődleges fontosságú tényező, hogy mikor írták a művet! Meg kell vizsgálni szakmánkban, vagyis a közgazdaságtanban, hogy:

  • ne legyen 5 évnél idősebb a témaspecifikus szakmai irodalom,
  • szaksajtóból 2-3 évfolyam áttekintése lehet érdekes, új ötletet adó,
  • fontos lehet a társszakterülethez tartozó témakörökről írt művek áttanulmányozása is,
  • az elméleti előzmények szakirodalma lehet régebbi.

 

CD-ROM-on elérhető feldolgozások:

  • külföldi szakirodalom,
  • külföldi folyóirat katalógus,
  • magyar szabványok, jogszabályok, bibliográfiai adatai,
  • újságok és kézikönyvek stb.

A katalógusok formailag lehetnek: cédula-katalógus, mikrohordozóra vitt katalógus, számítógépes adattárak.

 

Statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása

Rendkívül fontos az, hogy a statisztikai adatokkal is igazoljuk a mondanivalónkat. Általában a következő adattípusok ismertek:

  • számszerűsíthető, mérhető adatok,
  • becsült adatok,
  • rangsorolható adatok,
  • arányszámok,
  • statisztikai következtetések, trendek.

A statisztikai adatok gyűjtése teszi lehetővé törvényszerűségek feltárását, a hipotézisek bizonyítását. Ki kell értékelni, hogy milyen mértékben szükséges statisztikai kutatásokkal alátámasztani a megfigyelésünket.

 

Tanácsok a könyvtárak használatához

Előzetes kutatásokat a könyvtárban kell végezni. Nagyon fontos, hogy rendelkezzünk irodalomjegyzékkel, amikor a könyvtárba betérünk és vizsgáljuk meg, hogy egy-egy adott könyvtár mit tud a számunkra biztosítani. Előfordul azonban az is, hogy épp azért megyünk a könyvtárba, hogy előkerítsük az irodalomjegyzéket az adott témában, amire szükségünk van a szakdolgozat megírásához.

Az irodalomjegyzék elkészítése azt jelenti, hogy meg kell keresnünk azokat a műveket, amelyeknek még nem tudunk a létezéséről. Az a jó kutató, aki képes arra, hogy amikor kilép a könyvtárból, a kiválasztott témájáról többet tudjon, mint amikor belépett.

A könyvtárak általában nagyon szívesen segítenek a kutatóknak a könyvek kikeresésében, megtanítják a katalógus használatra a hallgatókat, először is a téma szerinti katalógust ismertetik.
Nagyon fontos tudnivaló, hogy a hallgató tudja azt, hogy milyen címszó szerint kell keresni, vagyis tanulmányozni kell a könyvtár működését, hogy megfelelő döntéseket hozhassunk.

Minden könyvtárban van szabadpolcos olvasóterem, ahol a folyóiratokat tárolják, a legfrissebb információkhoz a folyóiratok cikkein keresztül juthatunk. A korszerű könyvtárakban a folyóiratok cikkeit ma már többnyire hálózaton közlik. A hálózatok lekérdezésével lehet kiválasztani a minket érdeklő anyagokat, amelyekről másolatot kaphatunk. Témafigyelésre is van lehetőség, természetesen ez külön költséget jelent az érdeklődőnek.

Fontos terület egy-egy tudományágban a kézikönyv-gyűjtemény, melyekből a legtöbb bibliográfiai adatot megkaphatjuk.  Ügyelni kell a kikereséskor a címszavakra, mert kis hazánkban is előfordult, hogy a Vírusok a matematikában c. könyvet tévesen az egészségügyi könyvekhez sorolták be.

A könyvtárost úgy kell tekinteni, mint jó barátot, aki gyakran biztos tanácsot tud adni munkánkhoz, amivel sok időt takaríthatunk meg. A könyvtárosokat általában boldoggá teszi, ha kérdéssel - különösen ha nehéz könyvtár-szakmai kérdéssel - fordulunk hozzájuk, mert akkor van lehetőségük tudásuk kamatoztatására.

Nagyon fontos momentum a könyvtárközi kölcsönzés, melyre hazánkban több intézményen keresztül van lehetőségünk. (A könyvtárközi kölcsönzések számítógépes katalógusok segítségével történnek, melyre széles körű lehetőség mutatkozik.)

Van néhány olyan szakkönyv, amely számítógép segítségével a központi memóriához kapcsolódik, így néhány másodperc alatt meg lehet tudni, hogy egy könyv fellelhető-e, és ha igen, hol. Az operátor betáplálja a gépbe az éppen keresendő könyv címét és néhány pillanat múlva megjelenik a képernyőn a kérdéses könyvkatalógus cédulája. A kutatást végezhetjük a könyv címe, a szerző neve, a téma, a gyűjteményes kiadás, a kiadó, a megjelenés éve, stb. adatok alapján.

A nagyobb könyvtárak általában tagjai az országos vagy nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési hálózatnak.

 

Az Internet használata

A könyvtárak ugyan szigorú intézkedésekkel nehezítik a szakdolgozatokhoz való elvtelen hozzáférést, ám az internetes korszak új dimenziókat nyitott. Főleg angol és német nyelven már számtalan honlapon hozzáférhetünk komplett szakdolgozatokhoz. A probléma egyes országokban akkora méreteket ölt, hogy az USA-ban létre is hoztak egy szakdolgozatvédő szoftvert, amely azonosítani tudja a már egyszer megírt szövegrészeket.

Magyarországon még nincs egységes nyilvántartás: a szakdolgozatok tárolása, regisztrálása az egyetemek saját hatáskörébe tartozik. Így elvileg lehetséges, hogy a diákok csereberélni tudják egymást között a dolgozatokat.  A dolgozatok adásvétele már üzletté vált, főleg az internetnek köszönhetően  A másfél éves folyamatos, heti egy-két alkalommal tartott konzultáció és a személyre szóló közös munka azonban megnehezíti, hogy a diákok kikerüljék az önálló munkát.

Tény, hogy gyakorlatilag nincs olyan szakdolgozati téma, amelyhez az interneten ne lehetne alapanyagot találni.  Mi több, ma már egyre több olyan website is van, amely kifejezetten arra szakosodott, hogy kész szakdolgozatokat tároljon letölthető formában.  Bármennyire is „csábító” és kényelmes ez a lehetőség, három szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni.  Először is azt, hogy más művét felhasználni, azaz plágiumot elkövetni becstelen dolog.  Másodszor: amilyen könnyű neked megtalálni egy anyagot az interneten, ugyanolyan könnyű a dolga annak, aki azt a feladatot kapta, hogy elbírálja dolgozatodat. Végül, de nem utolsó sorban, nem érdemes kockáztatni, mivel a plágium az egyetemről való elbocsátást jelentheti.

Ráadásul, a szakdolgozat opponense hozzád képest általában előnyben van.  Hiszen jól ismeri a szakterületen korábban született publikációkat, s rutinja alapján viszonylag nagy biztonsággal el tudja dönteni, hogy egy-egy esetleg túlontúl színvonalasnak, jónak tűnő dolgozat esetén nem feltételezhető-e valamiféle csalás.

 

Formai tudnivalók

A szakdolgozat a következő fejezetekre, elemekre tagolódhat:

 

*     Címlap
*     Tartalomjegyzék

*     Rövid összefoglalás (Abstract – újabban divatos)

*     Köszönetnyilvánítások
*     Problémafelvetés  (Bevezető)

 

a dolgozat témájának előzetes bemutatása, a fejezetek tartalmának áttekintő

ismertetése, lehetőleg a téma kifejtése során alkalmazott gondolatmenet érzékeltetésével.

*  A téma kifejtése (törzsrész) - a kutatás eredményeinek részletes, lényegretörő bemutatása, a szakszeminárium-vezető által elfogadott vázlat alapján.

----A dolgozat elméleti háttere
----A vizsgált témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása, legfontosabb megállapításainak ismertetése
-----A dolgozat eredményei
-----Összegzés, következtetések, javaslatok
 

*     Idegennyelvű összefoglaló (Néha szükséges)
*     Felhasznált irodalom
*     Mellékletek

Ide kerülnek a függelékek, a névmutató, a tárgymutató, a rövidítések jegyzéke, a fogalomtár és a szakirodalomra való utalás.  Ezek közül csak a szakirodalom-jegyzék kötelező, illetve a rövidítések jegyzéke, ha a szövegben nem került volna sor megfelelő magyarázatukra.

A kiegészítő szövegrészekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem célszerű, ha a függelékek vagy mellékletek túlsúlyba kerülnek a dolgozatban. Kedvező, ha a szemléltetőanyag (grafikonok, táblázatok, fényképek) a törzsrészben helyezkedik el. Nehezebb az áttekintés, illetve a hasznosság értékelése, ha ez a mű végén elkülönítve szerepel.

A  szakdolgozat felépítése során célszerűen betartandó arányok:

 

Előszó: 1 - 2 oldal

Köszönetnyilvánítás:  max. 1 oldal

Bevezetés:  10-15 %

Tárgyalás:  75-80 %

Befejezés:  10 %

 

A szakdolgozatot általában 2 példányban - 1 példányt bőrkötésben - kell benyújtani.
A szakdolgozat tartalmi fejezeteinek terjedelme: minimum 40 (függelék nélkül).  Felső határ nincs.  Kötéstábla: fekete műbőrkötés, a szöveg aranyozva.

 

A dolgozat első oldalain az alábbi információkat kell elhelyezni:


*  Szakdolgozat
*  Év
*  Szakdolgozó neve

*  Címlap minta
*  Szakdolgozat címe
*  Szak
*  Szakdolgozó neve
*  Iskola
Konzulens/ek/neve
*  Hely
*  Év

 

A dolgozatot a szokásos A4-es papíron készüljön.  Egyoldalas kivitelben könnyebb olvasni a bekötött példányt.
 

Margók: baloldali max. 4,5 cm, jobboldali max 3 cm felső max. 3 cm, alsó max. 3 cm.  A kötés miatt a baloldali margó 1 cm-mel növelhető.


Sortávolság: 1,5-2
Betűméret: 12-14-es
Betűtípus, köz: Times New Roman CE, Arial CE, Helvetica
Oldalszámozás: kötelező
Szövegszerkesztővel: kb. 60-65 karakter x 28 - 30 sor/oldal
 

A dolgozatnak nem kell nyomdai minőségben színesben csillognia-villognia, az értékét nem ez adja meg. Ez nem jelenti azt, ha van egy jó színes ábrád, azt ne tedd bele színesben kinyomtatva.

 

A tagolás

A jól elhatárolható részekből álló logikai ív mellett a mondanivaló formális tagolása is segíthet a rendszerezést áttekinthetővé, az összegyűjtött anyagot elemezhetővé tenni.

Az áttekinthetőség érdekében a terjedelem növekedésével egyre aprólékosabb tagolásra van szükség: egy közepes terjedelmű szakdolgozat (40-80 oldalas) a fejezetek további bontását, alfejezeteket igényel. Nagy lélegzetű - 80 oldal feletti - dolgozat esetén gyakran egyes fejezeteket közösen vezető gyűjtőcímek is megjelenhetnek.

A fejezeteknek nem kell feltétlenül címet adni, a tagoláshoz az egyezményes jelekkel történő elválasztás is elég, vagy - számozás nélkül - egy részcím önmagában is ellátja ezt a funkciót, és használható a kettő variációja is.

Fejezet-jelölő jelek:

"A" Bonyolultabb tagolásnál gyűjtő-jellegű jelölés lehet a nagybetű.

"I." Római számokkal általában a tágabb szövegegységeket, azok gyűjtő címét jelöljük.

"1." Arab számokkal is jelölünk önálló fejezeteket, de római számmal való együttes

használatkor alfejezetre utal. Általában címmel jár.

Kisebb szerkezeti egységeket különítenek el:

"a." Kisbetűvel egyes szövegrészek felsorolásszerű elválasztásakor élünk.

"a " Ha valamennyi jelölés foglalt, görög betű is felhasználható a tagoláshoz.

"-" A legaprólékosabb tagoláshoz a gondolatjel használatos, külön sorokban, egymás alá

szedve.

Egyéb megoldások:

Rendszerező áttekintés, egymással alárendelt viszonyban lévő tézissorozatok kifejtése esetén gyakran arab számsorral osztályozzák és különítik el az egyes szinteket (pl. 1.1.2.3.), a legnagyobb kategóriát mindig az első, a legszűkebbet az utolsó szám jelenti. Használata egyre elterjedtebb, jóllehet nem alkalmazható bármilyen dolgozattípusnál.

A fejezetek súlyát különféle tipográfiai kiemelésekkel is jelölhetjük. Ilyen lehetőség például a betűméret növelése, a félkövér vagy a kurzív (dőlt) betűtípus alkalmazása, a csupa nagybetű vagy kiskapitálisok használata, valamint a betűk ritkítása vagy a szavak aláhúzása (az utóbbi két módszer kevésbé esztétikus, ezért lehetőség szerint kerülendő). A kiemelésfajtákat kombinálhatjuk is: a fő részek címeit például nagyobb betűmérettel, félkövér betűtípusból célszerű szedni, majd az alacsonyabb hierarchikus szinten levő szövegrészek címeinél folyamatosan közeledni kell a törzsszöveg betűméretéhez és betűtípusához.

A felhasznált irodalmat felsoroló jegyzék nem azonos a bibliográfiával! Utóbbi a témakör feldolgozásának széles skáláját tartalmazza, előbbi kizárólag a szöveg kialakulásához felhasznált munkák jegyzékét. Erre akkor van szükség, ha a szövegben konkrét utalás nincs a felhasznált tanulmányra.

A Gábor Dénes Főiskola honlapján található útmutató gyakorlati szempontok alapján az alábbiak szerint foglalja össze a tagolásról szükséges tudnivalókat. 

 

Bevezetés részei:

Tárgyalás részei:

Befejezés részei:

célkitűzés
igény
indokoltság
az eddigi eredmények, munka áttekintése
az elméleti megalapozás, irodalmi áttekintés
definíciók
határadatok, érvényességi terület meghatározása
vonatkozó folyamatok, módszerek leírása
vizsgálati, számítási módszerek leírása
a rendelkezésre álló módszerek, apparátus leírása.

- az irodalom áttekintése
felkutatás
kivonatolás
rendszerezés
alapvető eredmények összefoglalása
időrendben
következtetésekben
eddigi eredmények diszkussziója
- a kisérleti összeállítás (vizsgálati szempontok) leírása
- a tényleges munka leírása
- az eredmények összefoglalása
- összehasonlítások
- érvényességi, pontossági határok meghatározása.

- eredmények diszkussziója
- végkövetkeztetések
- javaslatok
az eredmények felhasználására
a további munka irányára, témájára vonatkozóan
- köszönetnyilvánítás
személyek
támogató szervezetek irányába
- a felhasznált irodalom felsorolása.
(Az abstract használja a szakkifejezéseket (terminus technicus), de nem értelmezi, magyarázza azok tartalmát, 
hanem ezt a tárgyalásra bízza.)

 

 

Segítségként bemutat néhány példamondatot, ami az adott szakasz gyakorlatát bemutatja.

 

Bevezetés

 

Célkitűzése:
- Az eddigiekben kézzel válogatták szét a választólapokat...feladatom az automatizált, gépi szétválogatás lehetőségeinek a feltárása és javaslattétel az új rendszer felépítésére, a kiépítendő rendszer elemeinek a megvásárlására, a telepítés helyének a kiválasztására és tervek készítése az új rendszer...
- A jelenleg használt automatizált szavazatgyüjtő rendszer nem mindenben váltotta be a bevezetéséhez fűzött reményeket... 
...célul tűztem ki, hogy feltárom a hiányosságait és az elvárások meg nem valósulásának az okait és javaslatot teszek a hibák ijavítására...

- Az utóbbi években rohamléptekkel fejlődött a számítógépes zeneszerzés. Új szerzők jelentek meg, akik néhány motívumból kiindulva bármely eddig élt zeneszerző stílusában írt darabot produkálnak gépekkel. Szükségessé vált a kidolgozott programok áttekintése, összehasonlítása, egységesítése...módszer kidolgozása a hamisítások lehetőségének a kizárására...fejlettebb hangszerelési technikát eredményező új program elkészítése...

- Feladatom szoftver készítése... (!)

 

Eddigi munka leírása:

-...irodalmi adatok alapján [1,2,...]...
-...a rendelkezésemre bocsátott dokumentációból [1,...]...
-...felméréseim szerint...

 

Elméleti megalapozása:

- definíciók: ...a szavazás során minden szavazásra jogosult személy véleményt nyílváníthat...minden jogosult 
egy szavazattal rendelkezik...
...a program megírásához a Pascal nyelvet fogom használni...
...levelező rendszer alatt értjük leveleknek a címzetthez történő eljuttatására alkalmas gépi eszközök összességét...
- határadatok, érvényességi kör: ...a rendszer kiterjed a vállalat valamennyi telephelyén keletkezett adat begyüjtésére...
...nem feladatom a katasztrófa helyzet elhárítására foganatosítandó intézkedések szükségességének és elégségességének 
a meghatározása, csupán a jelzések átviteléről kell gondoskodnom...
...a kiszolgálásról egy személynek kell gondoskodnia..
- folyamatok, módszerek: ...a megvalósításhoz felhasználhatom...
...mérési eredményt szolgáltatnak az épület különböző pontjain elhelyezett jeladók...
...felhasználhatom az eddig alkalmazott szoftvert...
...a szomszéd kertjében fejlődő fű színét festéssel módosítva telepíthetem át a mi kertünkbe, ami által elérem...
...kisérletileg kell meghatároznom...
...számításokkal kell igazolnom...
...hatástanulmány kell elvégezni...

 

Apparátus leírása:

...munkám elvégzéséhez rendelkezésemre áll...
...nem áll módomban háromnál több személy véleményét kikérve statisztikát készítenem...
...a mérési adatokat 2 hétig tudom gyűjteni...

 

Tárgyalás

Befejezés

Az eddigi eredmények diszkussziója:
...kimutatták..
...a rendszer jól működik, ha....
...a rendszer nem alkalmas...
...a megoldás kiterjed (nem terjed ki)...
...a rendszer gazdaságos...

Az eredményeim összefoglalása:
...áttekintettem...
...összefoglaltam...
...bemutattam...
...megterveztem...
...elkészítettem...
...kimutattam...
...bebizonyítottam...
...mérésekkel, számításokkal igazoltam...
...elemeztem...

Összehasonlítások, érvényességi kör:
...eredményeként lehetővé vált...
...korszerűvé, gazdaságossá vált...
...érvényessége kiterjed, nem terjed ki...

Diszkusszió:
...megoldásom kiterjed arra is...
...a közölt rendszer korszerűbb. gazdaságosabb...
...érvényessége kiterjed arra is...
...nem oldódott meg...

A további munka iránya:
....meg kellene vizsgálni...
...méréseket kellene végezni...
...statisztikai vizsgálatot kellene végezni...
...a szoftver továbbfejleszthető...
...az eredmények elbátortalanítanak...
(...a megoldások nagyon fejlettek...
...a rendelkezésre álló gépkapacitás nem teszi lehetővé...
...további fejlődés várható...)

 

A hivatkozás szabályai

A felhasznált művek megnevezése, egy idézet forrásának, egy gondolat eredetének megjelölése tudományos pontosság és tisztesség követelménye.   (Lásd az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról: Szjt. 34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint a megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.)

A percíz hivatkozásban szerepelnie kell:

a) a szerző(k) nevének

b) a mű címének

c) könyv esetén a kiadónak, a kiadás helyének, évének és számának,

d) a sorozat címének, ha a könyv egy kiadványcsoport része

e) tudománygyűjtemény, dokumentum-kötés esetén a szerkesztő(k)nek

f) folyóirat-publikációnál a lap nevének, a cikket tartalmazó szám pontos megjelölésének,

évfolyamának.

Tartalmaznia kell még oldalszámot, amennyiben nem az egész mű, hanem csak egy része kerül feldolgozásra. Előfordul, hogy az oldal rövidítése helyett a "p" betűvel találkozunk: latin pagina (oldal) rövidítésével.

Ha a kiadás éve vagy a kiadó nem állapítható meg azt "é.n." (évszám nélkül) és "k.n." (kiadó nélkül) rövidítésével jelezzük.

Gyakran és visszatérően említett mű esetén már a második alkalommal elég a szerző nevével történő utalás. Az "i.m." rövidítés (idézett mű) esetenként el is maradhat.

Sokszor előforduló és terjedelmes címek rövidíthetőek, de az első használat után jelezni kell a későbbi formát.

Tanulmánykötetből felhasznált műre való hivatkozáskor először a szerző és a cím, majd a kötet bibliográfiai adatai szerepelnek. Egymás után következő azonos hivatkozások esetén a későbbi utalásnak elégséges az "U.o." (Ugyanott) megjelölés, de ha más mű ékelődik közbe, akkor csak újbóli teljes megnevezés alkalmazható. Ha nem akarunk megismételni egy korábbi teljes terjedelemben szerepeltetett hivatkozást, elég "Lásd" (Ld.) rövidítéssel az adott oldalra vagy lábjegyzetre utalni. Kiegészítő szakirodalom-felsorolásnál alkalmazható a "ld. még" formula, tartalmi azonosságra vagy eltérésekre hívható fel a figyelem a "Vesd össze" (V.ö.) jelölés használatával.

Hivatkozás a legritkább esetben kerül fő szövegbe, csak ha a téma kifejtéséhez elengedhetetlenül szükséges. Minden más esetben a hivatkozás lábjegyzetek formájában történik.

Kétféleképpen írhatjuk az idézeteket. A szó szerinti idézeteket idézőjelbe tesszük, és nagyon pontosan írjuk, ha nyomdahiba, vagy elírás van az eredeti szövegben, azt is úgy kell hagyni. Ha egy olyan szövegből idézünk, amely maga is idézetet tartalmaz, akkor azt úgy jelöljük, hogy a zárójelen belül odaírjuk, hogy idézet: "(idézet)..."

A nem szó szerinti idézet azt jelenti, hogy a saját szavainkkal fogalmazzuk meg a kollega gondolatát, de ekkor is jeleznünk kell az idézetet. (pl.: ahogy xy írja, v.ö. xy z írásával...)

A szó szerinti idézetben mindig jelölni kell a kihagyásokat, változtatások, átírásokat, a következőképpen:

-        ... három pont egy vagy több szó kihagyásakor
-         (...)                három pont zárójelben, ha több mint egy mondat marad ki
-         (...).    ha egész mondatok maradnak ki, akkor a zárójel után pont van
-         (...).        ha egy egész bekezdés marad ki, akkor külön bekezdésbe kerül a jelölés
-         [...]         ha a szerző változtat a szövegen (kihagy, hozzátesz), akkor ezek szögletes zárójelbe kerülnek
-         [sic]         így jelöljük, ha egy az egyben átvettünk egy szöveget, de elírás, vagy helyesírási hiba van benne

 

Lábjegyzettípusok

A hivatkozásokon kívül más szakirodalmi vonatkozás is lábjegyzetbe kerülhet. Az ide sorolt információk jellege és mennyisége határozza meg, milyen lábjegyzettípust célszerű választani. Csillaggal vagy arab számmal jelölt lapalji lábjegyzetet akkor kíván meg a tanulmány, ha ezek száma oldalanként nem haladja meg a három-négyet, mennyiségük alatta marad a főszövegének. Fejezetvégi lábjegyzet-felsorolás akkor indokolt, ha az egyes fejezetek jócskán eltérő szakirodalmi háttérrel bírnak, illetve ha a főszöveghez képest nagy mennyiségű lábjegyzetet kell szerepeltetni. Újabban elterjedt a hivatkozásnak egy sajátos módja: a hivatkozott mű szerzőjének neve és a megjelenés éve szögletes zárójelben, a kifejtésben kap helyet, a mű végére pedig a betűrendbe szedett bibliográfia kerül.

 

A szakirodalom felhasználásának lehetőségei és etikája

Egy mű "felhasználása" többféleképpen történhet. Idézésnek minősül egy bármely mű felismerhetően átvett része, az átvétel pontos feltüntetésével. Elmaradása kimerítheti a plágium fogalmát, sértésnek számít. Jogi bonyodalmakhoz vezethet a megengedettnél jóval nagyobb terjedelmű idézet, amelyet csak a szerző engedélyével, átvételként lehet közölni. Idézet esetén változás nélkül, tartalom- és szöveghűen kell a vonatkozó részeket közölni. Ha tartalmi okok miatt egyes részeket elhagyunk, ezt a szükséges helyekre tett három ponttal jelölhetjük. Ügyelni kell arra, hogy kihagyással ne hamisítsuk meg az idézet értelmét.

Amennyiben az átvett gondolatok néhány pontjára különösen fel akarjuk hívni a figyelmet, megfelelő nyomdatechnikai eljárással a szöveg adott része kiemelhető környezetéből. Ezt vastag vagy dőlt betűs szedéssel el lehet érni, de a beavatkozás tényére fel kell hívni a figyelmet. Közhasználatú jelzés például a zárójelben elhelyezett "Kiemelés tőlem" formula, amely mögött a szerző névbetűi állnak. Többszöri kiemelés esetén elégséges a formula rövidítésének ("K.T.") alkalmazása is.

Tartalomhű idézés éppen azt teszi lehetővé, hogy a lényeges megállapításokat tömören tudjuk beépíteni a - forrás feltüntetésével - a szövegbe.